Kicsiktől a nagyokig, sikerestől a sikertelenig!

Csapatok története

Automobiles Martini

2016. január 13. - H31N3K3N

automobiles_martini_logo.png

 

Az Automobiles Martinit 1956-ban alapítottta Renato Martini. A csapat sikerekben gazdag éveket töltött a kisebb kategoriákban mint Formula 3 és a Formula Renault. 1978-ra aztán elérkezettnek látták az időt a Formula 1-es bemutatkozáshoz. Pilótának az újonc René Arnoux-t igazolták le. Mindeközben az F3-ban nem más volt a csapat pilótája mint az ifjú Alain Prost. A karosszériát házon belül készítették, a motor pedig a már sokat bizonyított Cosworth DFV lett.

86f31c7ffbd08129bc83a1ffa853163d.jpg

Martini Mk23 Monte-Carloban.

Argentinába és Braziliába a magas költségek miatt nem utaztak el így Dél-Afrika lett az első próba helyszíne. Bár kvalifikálni nem sikerült a versenyre, Arnoux bizakodó volt hisz az autóban volt potenciál. Miután az Amerikai Nagydíjat szintén kihagyták, Monacoban ismét csalódniuk kellett hisz még az elő kvalifikáción se jutott túl az autó. Belgiumban aztán végre minden a terv szerint alakult. Miután sikerült megszerezni a 19. rajtkockát, a versenyen Arnoux tökéletes vezetéssel ki tudta használni az ellenfelek gondjait és az előkelő 9. helyen fejezte be a versenyt. Spanyolországban nem sikerült rajthoz állni mivel nem tudtak időben megegyezni a Cosworthal. Svédországba nem utazott el a csapat. A Francia Nagydíj elég eseménytelenül telt a csapat számára, Arnoux egy 18. rajthelyet váltott 14.-re az elég unalmas futamon.

90b4277520cea02100ecb5598fe36f94.jpg

Arnoux karrierjében kulcsfontosságú volt a kiscsapat.

Nagy-Brittaniában egy adminisztrációs hiba miatt nem tudtak rajthoz állni. Hockenheimben aztán egy műszaki hiba miatt nem sikerült az elő-kvalifikáció. Ausztriában sikerült megcsípni az utolsó, 26. rajthelyet, aztán a futam remekül alakult a fiatal francia számára. A zuhogó esőben sorra estek ki a riválisok, sőt, még a piros zászló is előkerült. Arnoux rendkivül higaddtan vezetett melynek jutalma a 9.helyezés lett. Zandvoortban aztán egy törött szárny miatt kellett feladni az igéretesen induló futamot. A magas költségek miatt a csapat ezután úgy döntött hogy nem erölteti tovább az F1-et és inkabb a kisebb kategóriákra koncentrál. Arnoux az utolsó két futamra átült a Surteesbe majd a következő szezontól a Renault pilótája lett. A csapat közepesen sikeres lett kisebb kategoriákban majd 2004-ben felvásárolta Guy Ligier.

Alex von Falkenhausen Motorenbau

afm3.png

Alexander von Falkenhausen az 1930-as években a BMW-nél volt tervezőmérnök és olyan modelleken dolgozott többek között mint a legendás BMW 328. A második világháború után Münchenben nyitott egy műhelyt ahol főleg háború elötti gépek tuningolásával foglalkozott. 1948-ban kezdett bele az építésébe egy együléses versenyautónak a régi 328-as motorját felhasználva mely el is készült 49-re.


afm1.jpgAlexander von Falkenhausen két darab kisebb kategóriás versenyautója társaságában.

A Formula 2-ben ebben az évben Hans Stuck vezette az autót elöször egy figyelemreméltó harmadik helyet összehozva a Grenzlandringen. Monzában aztán jött az igazi meglepetés: Stuck nyerni tudott az AFM-1 volánja mögött megelözve többek között Alberto Ascari és Juan Manuel Fangio Ferrarijait! Ezután rövid időre elmaradtak a nagyobb sikerek de 1951-re befejezödött a fejlesztése egy könnyített V8-as motornak amivel Stuck nyerni tudott a német ovál pályán.

1952-ben és 53-ban a Formula-1 mezönye az F2 szabályai szerint versenyzett ami lehetővé tette az indulást még az olyan kis költésgvetésű csapatok számára is mint az AFM. A csapat rögtön az idény nyitóra be is nevezett a jól megszokott Hans Stuckal az autóban. Stuck az elökelő 14. helyre kvalifikált, jóllehet még így is 14 másodpercre volt a pole-poziciós Farina idejétől. A versenyen aztán rögtön az elején visszaesett és az ötödik körben a Küchen V8 ki is lehelte a lelkét. A következő AFM autó rajtjára egészen a Német Nagydíjig várni kellett. Érdekesség hogy gyári csapatként ekkor már nem voltak jelen de az általuk épített karosszéria okán AFM privátként indultak többek is a versenyen. A nevezők név szerint Willi Heeks, Helmut Niedermayr, Ludwig Fischer és Willi Krakau voltak. Mindannyian az öreg BMW hathengerest preferálták a megbízhatatlan V8-al szemben. Fischer és Krakau végül nem indultak el a versenyen. És míg Niedermayr a mezöny végéről a 22. pozicióból várta a rajtot, addig Heeks meglepetésre az előkelő 9. helyre kvalifikált. A verseny aztán pont fordítva alakult számukra. Bár Heeks rögtön az első pár körben 2 helyet is előre tudott lépni, a nyolcadik körben a BMW erőforrás elfüstölt a szép reménykkel együtt. Nem úgy a félig meddig csapattársnál! Niedermayr egészen a 8. helyig tört előre és bár a hajrában Toni Ulmen megelőzte, így is roppantul elégedett lehetett a 9. helyel.

afm2.jpg

Hans Stuck AFM-Bristol-ja az 1953-as Olasz Nagydíjon.

Az AFM autói a következő évben is visszatértek a Nürburgringre. Stuck is a nevezök között volt ezúttal egy Bristol 6 hengeresnek bizalmat szavazva az autójában. Rajta kivül Theo Fitzau és Günther Bechem álltak még rajthoz az AFM autóival. Fitzau volt a leggyorsabb a három pilóta közül. Ez a 21. rajtkockába volt elég 80 másodperces lemaradással Ascari idejéhez képest. Stuck a 23., Bechem a 30. legjobb időt autózta az edzésen. A verseny nem tartott sokáig az AFM pilóták számára hisz Stuck rögtön az első körben, míg társai a negyedik körben kényzserültek kiállni különböző motorproblémák miatt. Stuck még elutazott az idényzáróra az Olasz Nagydíjra amit az utolsó elötti helyről kezdhetett meg. Riválisai problémái okán végül a 14. helyen zárta a futamot de az autó versenyképtelenségére jól rámutat a tény hogy 13 körös hátrányban ért be a gyöztes Fangio mögött. Miután az 1954-es szezontól kezdve az F2-es autók nem indulhattak el az F1-ben, az AFM többé nem indított autót a királykategóriában.